A várt 0,1%-os csökkenés helyett 0,4%-kal emelkedett májusban az amerikai kiskereskedelmi forgalom – közölte a kereskedelmi tárca. Közben a heti friss segélykérelmi adat a várt 249 ezer fő helyett 262 ezer fő lett, ami stagnálást jelent az előző heti adathoz képest.
Kínában a vártnál jelentősebben lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés éves szinten májusban, amikor az elemzői várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliség - áll a kínai statisztikai hivatal csütörtökön ismertetett jelentésében.
2022-ben minden várakozással, és más termékkategóriákkal szembe menve, a jégkrémek értékesítése nőtt Magyarországon. A drágulás persze ezeknél a termékeknél is folyamatos, idén a Balatoni büféknél már most látni 1600, de 1900 forintos árcédulát is egyetlen pálcikás Magnumon - írja a Pénzcentrum.
Romániában a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az első négy hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten - közölte kedden az országos statisztikai intézet (INS). Az első negyedévi növekedés még 5,2 százalékos volt. Magyarországon a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,4%-kal kisebb volt az év első négy hónapjában.
Áprilisban is Magyarországon volt a legnagyobb a visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban éves összehasonlításban. A második legrosszabb észtországi adatnál is több mint 25 százalékkal nagyobb volt a visszaesés. Az egész euróövezetet tekintve viszont stagnálást mértek.
Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom volumene 12,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ugyanakkor ez kis mértékű javulás a márciusi 13,1 százalékos zuhanáshoz képest. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a tavalyi, választás előtti óriási kormányzati pénzszórás bázishatása lassan mérséklődik. Az ugyanakkor ijesztő, hogy havi alapon a forgalom ismételten csökkent, vagyis a fordulat még messze van.
A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormány kiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.
Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.
Az elmúlt három év sorozatos válságainak hatása már a cégvilágban is meglátszik. A magyar gazdaság már a harmadik negyedéve zsugorodik, így nem meglepő, hogy az év eleje óta folyamatosan nő a felszámolási eljárások száma. Mindez a recesszió által leginkább sújtott szektorokban, az építőiparban és a kiskereskedelemben lévő vállalkozásoknál jelentkezik. Bár részben a kata kivezetése, valamint a cégbírósági eljárásoknál bevezetett moratórium is torzítja az adatokat, de egyre baljósabb képet fest, hogy az előzmény nélküli eljárások száma is gyorsan növekszik.
Bár az online kereskedelem forgalma értékében növekedett 2022-ben is, a szektorban működő magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások feje felett sötét felhők gyűlnek és a hazai piacról is kiszorulhatnak. Helyzetüket a szabályozási környezet is rontja. Közben nagyon éles lett a verseny a csomagautomata piacon, de a futáros szállítás elsőbbségét nem fenyegeti egyelőre semmi.
Továbbadja a beszállítók árcsökkentését a vásárlók felé a Lidl – tájékoztatta az áruházlánc a Portfolio-t. Közlésük szerint már több mint 500 termék árát mérsékelték a beszerzési árak csökkenésével, és azon túlmutatóan is. Az élelmiszerforgalom visszaesése már 9 hónapja tart, vagyis a lakosságnak egyre inkább oda kell figyelnie arra, hogy milyen árú terméket és mennyit vásárol – nem véletlen tehát, hogy az áruházláncok is érdemi lépéseket tesznek az árak mérséklése érdekében.
Idén az első negyedévben tovább csökkenhetett a magyar gazdaság teljesítménye, ezzel három negyedévre nyújtva recessziós időszakát. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint ugyanakkor ezzel véget is érhetett a vesszőfutás, és újra növekedési pályára állhat a gazdaság. Ám az idei GDP-növekedés még így is szerény lesz, a szakértői konszenzus szerint mindössze 0,5%-os.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
Az árak emelkedését szinte mindenki érzi a saját bőrén, a lakosság háromnegyedének az utóbbi időben jelentősen nőttek a háztartási kiadásai. Ezek közül is leginkább az élelmiszerek, a rezsi és az üzemanyag árak növekedését érzik meg az emberek – derült ki az OTP Bank Öngondoskodási Index felméréséből. Szinte az összes vizsgált területen további jelentős áremelkedésre számítanak a megkérdezettek, ezért aki csak tud, igyekszik valahogyan spórolni.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt zuhan a fizetések vásárlóereje Magyarországon. A KSH friss adatai alapján ennek hatására nagymértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban már nagyobb volt az élelmiszerforgalom visszaesése éves alapon, mint a 2008-2009-es válság időszakában.
Az Európai Unióban a márciusi kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal csökkent a kiigazított adat szerint éves bázison és 1,1 százalékkal februárral összevetve. Az Eurostat módszertana szerint számolt 13,2 százalékos magyar visszaesés (a KSH 13,1 százalékot közölt) a második legrosszabb az EU-ban.
Az előző hónaphoz képest szerény, mindössze 0,2%-os növekedést mutatott az ipari termelés volumene márciusban. A kis mértékű emelkedés nem volt elegendő arra, hogy az elmúlt egy év szerény teljesítményét ellensúlyozza, így éves alapon 4 százalékos esést jelentett a KSH.
Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene jelentősen, 13,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az éves alapon számolt óriási zuhanásban jelentős szerepe van a tavalyi, választás előtti óriási kormányzati pénzszórásnak, ami néhány hónapra az egekbe emelte a forgalmat, ezzel pedig a mostani viszonyítási alapot. Halvány reménysugár, hogy havi alapon a forgalom növekedni tudott, de egyelőre korai lenne fordulatot hirdetni.
Oroszországban lassult a kiskereskedelmi forgalom visszaesése márciusban éves szinten, míg a munkanélküliség történelmi mélyponton stagnált.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
